A császármetszés hatása

avagy hogyan gyógyítsuk a császármetszés okozta lelki sebeket

 

Írta: Ibone Olza, pszichiáter
A cikk első megjelenése: Ser Padres, 2002, február

 

Becslések szerint Spanyolországban 4-5 nő közül egy császármetszéssel hozza majd világra a kisbabáját. Az esetek többségében sürgősségi döntés születik, amellyel a vajúdás alatti komplikációkra reagálnak. Ez feszült légkört eredményez, amelyben félteni kezdik mind az anya, mind pedig a baba életét. Emiatt a szülés utáni felépülés hosszadalmassá válhat és nem csak a fizikai gyógyulástól függ. Az érzelmi vonatkozásokra is érdemes odafigyelni. Néhány anya jól fogadja a sebészei beavatkozást, és problémamentesen épül fel. Másoknál a hatás nagyon erős lehet, de negatív érzéseiket nem osztják meg senkivel, hiszen azt hiszik, örülniük kell a gyermek megszületésének.

„Elképzelhetetlen volt, hogy baj lehet a szülésnél. Hat órányi vajúdás után azt mondták, hogy veszélyben van a babám élete. Félelmet éreztem, és még az is eszembe jutott, hogy meghalhatok. A férjemnek (a műtőn) kívül kellett várakoznia. Amint megszületett a fiam, elvették, én csak másodpercekre láthattam. Amíg varrtak, borzalmas szomorúság fogott el, a személyzet szinte egy szót sem szólt hozzám.” M.P.

A császármetszést körülményei nagyon stresszesek lehetnek a nő és partnere számára. Minden olyan helyzet, amely fenyegető az életre nézvést, komoly lélektani nyomással jár együtt. A szülészeti személyzet sokszor nincsen tisztában azzal a lélektani szenvedéssel, amit ezek a helyzetek generálnak. Sok nő, aki a császármetszést mint hirtelen fellépő szükséges lépést tapasztalta meg, hetekkel, hónapokkal később is úgy élte újra a szülést a fejében, mintha valami film volna. Miközben gyakran szomorúak, vagy dühösek, nem fejezik ki nyíltan az érzéseiket, hiszen a környezetük azt feltételezi, az anyaság boldoggá teszi őket. A felépüléshez vezető első lépés a szomorúság kifejezése. Azokban az esetekben, amelyekben a várandós nő előre tudta, hogy császármetszésre fog sor kerülni, a beavatkozást kevésbé traumatikusként érzékelték.

„Azt hittem, az lesz életem legboldogabb napja, de helyette az volt a legrosszabb. Amikor bevittek a szobámba, látni sem akartam a lányomat. Azt hiszem, rossz anya vagyok, hiszen nem vagyok boldog, pedig van egy tündéri kislányom.” M.C.

A császármetszéssel történő szülés veszteséget jelenthet; az a szülés, amiről álmodott valaki, nem úgy történt, ahogy azt elképzelte. (Hasonlóképpen igaz ez a hüvelyi szülés kapcsán is, ha az traumatikus.) Még akkor is, ha a császármetszés biztonságos világrajövetelt jelentett a baba számára, az anya szomorúnak érezheti magát, amiért nem természetes módon szülte meg. Ez a szomorúság nem azt jelenti, hogy nem szereti a gyermekét úgy, mint a többi anya! Sőt, a szomorúság érzetét a műtét utáni gyenge állapot növelheti. A császármetszés egy jelentős hasi műtét – és azok az anyáknak, akiket nemrégiben érzéstelenítettek el, látniuk kellene az újszülöttet. Ha, mindennek tetejébe a műtét során az anya vért vesztett vagy nem tudta magát kipihenni, a kimerültség hozzájárulhat, erősítheti a szomorúságot és még depressziót is okozhat.

„Kudarcnak, csalódottságnak élem meg, mert nem hüvelyi szülésem volt. Akármilyen nevetségesnek is tűnik, azt hiszem, csalódást okoztam a férjemnek. Szerintem nem az én hibám, mert nem készültem fel jól a szülésre.”

A szülés sokkal többet jelent egy gyermek érkezésénél. Sok nő életében kulcsfontosságú pillanat. Az első menstruáció óta úgy mesélték nekünk, hogy megvan a képességünk a megfoganásra és a gyerekszülésre. Az, hogy az anya császármetszéssel kell szüljön olyan érzéseknek adhat helyet, mely szerint a teste cserben hagyta, sőt bűntudata is támadhat, hogy nem viselte jól a gondját a kihordott babának. Ezek a gondolatok eluralkodhatnak: a nő folyton csak erre gondol, forgatja magában, mit tehetett volna jobban, hogy a szülés máshogy alakuljon. Az egyik mód ezeknek az érzéseknek a csillapítására nem más, mint magával a császármetszésnél jelenlévő szülészeti személyzettel való beszélgetés, vagy más orvosokkal, szülésznőkkel, akik segíthetnek jobban megérteni, mi is történt. Sokszor a kisbaba édesapja is nagy félelmet élt át és aggódhat a felesége felépülése, vagy későbbi várandósságai miatt. Másfelől esetleg nem érti a nő szomorúságát, ha a gyermek tökéletesen egészséges. Ezeknek az érzéseknek a bizalmas megosztása enyhítheti a bűntudat és a vádaskodás érzéseit. Eljuthatnak oda, hogy elfogadják: a valóságban anyának vagy apának lenni sokkal összetettebb, mint ahogy azt valaha is el tudták képzelni, ám ezzel együtt sokkal gazdagítóbb élmény is!

„Szeretnénk több gyereket, de nem érzem magam képesnek arra, hogy újra átéljem az egészet. Már a kórház látványától is libabőrös leszek. Nem tudom, hogy túl tudok-e jutni ezen a problémán.”

A császármetszéssel vagy a traumatikus hüvelyi szüléssel kapcsolatos érzésekről való beszélgetés segíti az érzelmi felépülést. Azok az okok, amelyek az első császármetszéshez vezettek, nem feltétlenül ismétlődnek meg. Az idő múlásával, a partner támogatásával és megfelelő információ segítségével az esemény eltávolítható. A kisbaba szoptatása és növekedésének látványa óriási segítséget nyújt a kezdeti szülészeti traumán való túljutásban. Bár a következő várandósságot beárnyékolhatja a félelem, hogy megismétlődik ugyanaz, a róla való beszéd, egy szülésznő vagy egy orvos támogatása segít félelem nélkül szembenézni a következő szüléssel. Amennyiben a szülészek támogató szándékkal fordulnak az anya felé, hasznos, ha kikérjük mások véleményét is, vagy egy új szülészt keresünk.

 

A császármetszésen való túljutás lépései:

Pihenjen nyugodt környezetben. Amikor egy nő lábadozik a műtét után, nem foglalkozhat azzal, hogy rendben tartsa a lakást, vagy hogy látogatókat fogadjon. Tanácsos a látogatásokat elhalasztani, amíg például a baba egyhónapos nem lesz és közben a pihenésnek szentelni az időt.

Beszéljen a szülészekkel, és adjon hangot a műtéttel kapcsolatos kételyeinek, aggodalmainak. Még akkor is, ha az anya helyi érzéstelenítést kapott és „ébren” volt a szülésnél, sok eseményre nem emlékezhet. Ha nehezére esik a szülésnél jelenlévő szülésszel személyesen beszélnie, elkérheti az orvosi jegyzőkönyvet.

Ismerje el, tisztelje, és fogadja el a veszteség vagy szomorúság érzését, amelyek megjelennek. „Az a legfontosabb, hogy a baba egészséges legyen” a császármetszést követő leggyakoribb érzelgős mondatok közül való. Természetesen fontos a baba egészsége, de az is fontos, hogy az anyát megvigasztalják és elismerjék a csalódottságát, ha ezt érzi.

Beszéljen más nőkkel, akiknek hasonló tapasztalataik voltak és nagy megkönnyebbülést fog érezni. Az interneten vannak beszélgetős/támogató fórumok amelyek segítenek a nőknek túljutni a császármetszés élményén.

Álljon úgy a következő szüléshez, hogy nem kell ugyanannak megismétlődnie. A császármetszéssel szült nők körülbelül 80%-a képes a hüvelyi szülésre. Az Egyesült Államokban vannak olyan nők, akik két vagy több császármetszés után szültek hüvelyi úton. A kutatások azt mutatják, hogy azokban a születésházakban, ahol a természetes szülést támogatják a leginkább, a császármetszési mutatók a legalacsonyabbak anélkül, hogy az anyára vagy magzatra vonatkozó kockázatokat ezzel növelnék. A megfelelő informáltság a legjobb módja annak, hogy elkerülje a szükségtelen császármetszést!

Amennyiben egy ismétlődő császármetszés elkerülhetetlenné válik, kérhet olyasmit, amivel segíti a fizikai és érzelmi gyógyulást. Kérje meg, hogy az apa bent lehessen és tarthassa a babát, magyarázza el, miért fontos, hogy a szülés és a gyermekágyi időszak alatt az anya azonnali visszajelzést kapjon, és hangsúlyozza a csendes légkör jelentőségét a műtét alatt, hogy a minden szülést megillető tisztelet és szentség érvényesülhessen.

 

Fordította: Nagy Gabriella Ágnes

Forrás: http://icansimcoecounty.org/Cesarean_Healing.html